Ha valaki szépen dalol, akkor a csalogányhoz szokás hasonlítani. A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez a kismadár mintegy 1160 hangot képes kiadni, miközben a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at.

   A fülemülét, vagy más néven csalogányt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1995-ben „Az év madarává” választotta. Akinek van kedve hozzá, az egyesület szervezésében hamarosan a természetben hallgathatja meg a fülemüle dalolását.

   A ritkán látható, rejtőzködő életmódú fülemüle az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Elnevezése a görög Philoméla szóból, egy ókori mitológiai személy nevéből származik. A fülemüle különlegessége, hogy más énekesmadaraktól eltérően, éjszaka is énekel, s ez a jellemvonása a szerelem és a vágy jelképévé tette az irodalomban.
   A közeli hetekben a kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte a világ egyik legszebb hangú madarának, a fülemülének az éneke. Az MME minden év áprilisában és májusában Fülemülék éjszakája programokkal várja az érdeklődőket – olvasható az egyesület honlapján.
   A csalogánydal iránt érdeklődők Fejér megyében a székesfehérvári Sóstó mellett a velencei-tavi Dinnyésen és tóközeli Pázmándon is részt vehetnek április végén és májusban is a Fülemülék éjszakája programokon, amelyek részleteiről itt olvashatnak.