Oldalletöltések száma: 10789829
2021. március 1. hétfő 10:29,
Albin napja van.

Dénár, garas, korona, pengő, forint

garas szeles 1 ferdinand en.numista comMiközben hazánkban a lakosság jelentős része várja az stabil európai pénz, az Euró bevezetését, addig a kormányzat ennek teljességgel ellenáll. Az okok nyilvánvalóan elsősorban politikaiak és csak másodlagosan gazdaságiak. Pedig Magyarország történetében nem ez lenne az első pénznemcsere.

   A XX. században Magyarország három pénznemet is használt, de vajon mikor bocsátották ki az első bankjegyet Magyarországon? A Növekedés.hu pénztörténeti áttekintést adott Szent Istvántól az 1946-ban bevezetett forintig.

   A magyar államalapításkor István király ezüstérméket veretett, majd különböző érmék kerültek forgalomba az egyes királyok idején, általában dénár megnevezéssel. Ebben az időben azonban még nem volt igazán nagy jelentősége a pénzforgalomnak: a kereskedelem a heti vásárokon zajlott, legtöbbször cserekereskedelmi formában. Az adószedéshez ugyanakkor már szükség volt az érmékre, aztán természetesen a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan értékmérő, pénzforgalmi szerepe is növekedni kezdett.
   A 14. századra Magyarország aranynagyhatalom lett évi egy tonna arany előállításával, így nem sokkal azután, hogy Firenzében megindult az aranypénzek verése, Károly Róbert is aranypénzt vezetett be, mégpedig a firenzei változat mintájára és nevével, ez lett az első forintunk, az aranyforint (fiorino di oro). Ez azonban nagy értékű érme volt, ezért szükség lett váltópénzre, ez lett a garas.
   Ezt követően egyszerre rendszerint többféle érme (arany, ezüst, réz) került forgalomba különböző nevekkel, és gyakran előfordult, hogy a külföldi érmék, pénznemek is bekerültek az országba, és azokat előszeretettel használták. A középkorban használatos érmék nem hasonlítanak a maiakra: nem volt rajtuk sem összeg, sem a kibocsátás évszáma, ellenben a legtöbb esetben a királyt ábrázolta, akinek uralkodása alatt sor került a kibocsátásra.
   Komoly pénzügyi reformra Mátyás király idején került sor. 1467-ben az aranyforint értékét 100 ezüstdénárban határozta meg. 1526 után a török hódoltság, az ország három részre szakadása idején a pénzrendszer is meglehetősen kusza lett. Más pénzek jelentek meg a török által meghódított területeken, mások Erdélyben és megint mások a Habsburg uralom alá kerülő maradék országrészeken. A török hódoltság megszűnése után az egységesen Habsburg-uralom alá kerülő országban I. Lipót egységesítette a pénzrendszert, bevezetve a krajcárt, amelynek immár nominális értéke is volt, bár a ma megszokotthoz képest szokatlan számokkal: 1, 2, 3, 6 és 15 krajcárosok kerültek forgalomba, közülük a 3 krajcáros lett egyenértékű a garassal.
   A Rákóczi-szabadságharc önálló pénzt is hozott. A fejedelem ezüstből és aranyból egyaránt vert érméket, de egy idő után kénytelen volt rezet is használni erre a célra, miután a nemesfémet fegyvervásárlásra kellett fordítania. Rákóczi a királyokkal szemben nem vésette rá arcképét az érmékre, ugyanakkor némelyikre a latin pro libertate, a szabadságért felirat került. A szabadságharc bukása után visszaálltak a Habsburg-birodalom pénzei, majd Mária Terézia uralkodása alatt került sor újabb pénzreformokra, a használatban lévő sokféle érme egy részének kivonásával, és az ezüstforint 1750-es bevezetésével.
   Az első bankjegyeket is Mária Terézia uralkodása alatt bocsátották ki 1762-ben, mégpedig 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben. A bankjegykibocsátást a Wiener Stadt Banco, az osztrák jegybank elődjének tekinthető intézmény intézte. A bankjegy akkor még egy tényleges belső értékű nemesfém alapú pénzre, érmére szóló ígéret volt, a kibocsátó bank elvileg bármikor kifizette érte azt. A napóleoni háborúk idején azonban komoly pénzromlás következett be: akadozott a beváltás, megindult a bankjegyek elértéktelenedése, ráadásul újabb és újabb bankjegyeket bocsátottak ki, majd értéktelenítettek el, sőt, teljesen fedezetlen bankjegyeket is kibocsátották. A napóleoni háborúk lezárulása után eljött a stabilizáció ideje: 1816-ban tényleges jegybankot hoztak létre, Osztrák Nemzeti Bank néven, tulajdonképpen ekkortól tekinthető a maihoz hasonlónak a pénzrendszer.
   Az 1848-49-es szabadságharc alatt Kossuth önálló pénzt hozott létre, a történelemben először magyar felirattal. Ekkor is kényszerűvé vált a fedezet nélküli bankjegyek kibocsátása az egyre nehezebb katonai és gazdasági helyzet miatt, majd a szabadságharc leverése után ezeket a pénzeket kivonták a forgalomból, és a használatba kerülő pénzekre újra német és latin feliratok kerültek. Ausztria háborús veszteségei vezettek végül a kiegyezéshez, ami új valutát is hozott: az ezüstalapú osztrák-magyar forintot, a Magyarországon vert érméken ismét magyar felirattal. 1878-ban megalakult az Osztrák-Magyar Bank, mint a duális állam jegybankja, amely már papírpénzt is kibocsátott, amelynek egyik oldalára német, másik oldalára magyar nyelven került a felirat.
   Ez a pénznem sem volt hosszú életű, mivel Európában az országok egymás után átálltak az aranyfedezetre, és végül a Monarchia is rákényszerült erre. 1892-ben került sor a korona bevezetésére, azonban a korábbi forint bankjegyek és ezüstérmék még egy darabig forgalomban maradtak, csak évekkel később vonták ki őket.
   A koronát megviselte az első világháború, majd az ország felbomlása. A pénznem teljesen el is inflálódott, ezért 1927-ben bevezették a pengőt. Ez a pénznem a második világháború után, 1945-46-ban ugyanerre a sorsra jutott, azzal a különbséggel, hogy tudatosan előidéztek a világ legnagyobb, gyakorlatilag felülmúlhatatlan inflációját, amelynek célja az volt, hogy a teljes forgalomban lévő pengőmennyiség kevesebbet érjen, mint az új valuta, az 1946-ban bevezetett, máig is használatos forint egy egysége – derül ki a Növekedés.hu magyar pénznemeket bemutató összeállításából.

Hírlevél



A velencei-tavi időjárás-előrejelzéshez kattintson a kép közepére!

HANGOS-

      KÖNYV

      baj van rozikam borito mekes
Baj van Rozikám?
Felolvassa:
Máté G. Péter 

   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen

---------------------------------


     jozsefvaros hercegnoje belyegkep 

Józsefváros hercegnője
Olyan mint az egyszeregy
Apatitok

Felovassa:
Máté G. Péter

   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen

-------------------------

                  foldonkivuliek vacsoraja kicsi


Földönkívüliek vacsorája

Felolvassa:
Máté G. Péter

   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen

----------------------------------

               
                     Láthatatlan hangos borító

Láthatatlan lények


Felolvassa:

Máté G. Péter
   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen


---------------------------------


                   csak fuss hangos borito


Csak fuss!

Novellák. Felovassa:
Máté G. Péter
   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen


-------------------------------


                   eldobott borito



Eldobott asszony


Novellák.
 Felolvassa:
Máté G. Péter
.
   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen

-------------------------------








Lopott éjszakák


Novellák.
 Felolvassa:
Máté G. Péter

   Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen


------------------------------



                  szakallas


A szakáll
as angyal


Novellák. Felolvassa:
Máté G. Péter
 
 Ingyen letölthető, vagy meghallgatható innen

 

  -------------------------------------------
  -------------------------------------------


 

E-könyvek 
innen ingyen letölthetők,
vagy itt olvashatók:
Kattintson az egyik címre!


ÚJ!

Rosszakaró marslakók

Reggeli nap

Ártó hatalmak

Nász apróban

Hódító zsebszörnyek


Véres galamb 


CSAK FUSS!

 

Hibázók és bűnözők 
 

Józsefváros hercegnője
 

Vészcsengő 
 

Lopott éjszakák 
 

Szakállas angyal

Láthatatlan lények

Honlapkészítés, számítástechnika

Velencei-tavi szolgáltatás, információ?
Itt keresse!
 

A Vé ügyvédje,
kérje Ön is a tanácsát!

 

Milyen világnap van ma?
 

Feng Shui tanácsadónk
az első Feng Shui Centrum