Az ember önmagán nemigen érzi, ha rossz a lehelete, ha szájszaga van, de ő ugyanúgy fintorog, ha másoknál érzi ezt. A szájszag természetes jelenség, ugyanakkor valamilyen szinten csökkenthető.

   A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, illetve a nyelvünkön lévő baktériumok elszaporodása. A Házipatika.com cikke erre a kellemetlen problémára kínál megoldást

Ha csak a Velencei-tó legnagyobb településének, Gárdony városnak dinamikus lélekszám növekedését nézzük, már nem is csodálkozhatunk azon, hogy az országban lakóhelyet változtatók között igen előkelő helyen áll a tó környéke.

   Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de a Velencei-tavat és a Balaton környékét arányaiban még a budapesti agglomerációnál is többen választják, vagyis sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyják a térséget – derül ki a Portfolio.hu elemzéséből.

Tudjuk, hogy a hírnév múlandó, az emberi emlékezet pedig nagyon is véges, ezért különleges, ha egy feltaláló, tudós, író, költő, vagy festő olyant alkot, amely még évszázadokkal később is értéknek, megőrzendőnek számít. Vörösmarty Mihály életműve a ritkaságok közé tartozik.

   A szegény kisnemesi családba született költő, író, ügyvéd, táblabíró Vörösmarty Mihály 220 éve 1800. december 1-jén látta meg a napvilágot Pusztanyéken, amely ma Kápolnásnyék része. A költő emlékháza, emlékmúzeuma, gyermekéveinek meghatározó helyszíne egykori szülőháza helyének közelében áll.

Még egy, a pályáján sok évtizedet maga mögött tudó, komoly szakmai ismeretekkel rendelkező, szerkesztő, vagy újságíró sem nagyon tud már eligazodni az álhírek, fake news-ok és deepfake-ek áradatában. Fokozottan igaz ez az olvasókra, a tévéműsorok, videók nézőire. Valahol meg kell e téren húzni a határt.

   Egyre nagyobb problémát jelentenek a valóságostól alig megkülönböztethető kamuvideók és manipulált fotók. A Microsoft most harcot kezdett a hamisítások ellen – írta a Computerworld.hu.

A tavaszi koronavírus-járvány különösen az idősebbekből a figyelmeztetések, sőt riogatások hatására olyan takarítási, fertőtlenítési tevékenységet váltott ki, amelyet korábban még a legtisztább háztartásokban sem lehetett tapasztalni. Ebben nem kevés volt a túlzás, a ló másik oldalára esés, ugyanakkor, ha párosult a rendszeres kézmosással, távolságtartással, maszkviseléssel, akkor komoly haszna is volt.

   Sajnálatos módon most, hogy újra támad a koronavírus, ismét elő kell venni a tavaszi óvatosságot és megint nagyobb figyelmet kell fordítani a takarításra, fertőtlenítésre is. Természetesen vannak ésszerű módjai a lakás tisztán tartásának, és vannak olyan lépések, amelyeket nyugodtan megspórolhatunk magunknak, akkor is, ha nagytakarítást végzünk – írta a Nosalty.hu.

Többször foglalkoztunk az unokázós csalókkal, azokkal a bűnözőkkel, akik családjuk tagjait féltő, értük aggódó idős emberek hiszékenységét használják ki és csalnak ki tőlük olykor nem is kis összeget. Most, úgy tűnik, miután egyre többen tudják, hogy átverésről van szó, a csalók továbbfejlesztették módszerüket.

   Az unokázós csalás lényege, hogy a bűnöző felhív egy idős embert, a rokonának, fiának, unokájának adva ki magát. Előad egy történetet egy balesetről, ami miatt sürgősen készpénzre van szüksége. A felültetett emberek ijedtükben gyakran fizetnek – összegezte a módszer lényegét a Napi.hu.

Nem csak a klímaváltozásnak, hanem a globális kereskedelemnek is köszönhetjük, hogy télen is készíthetünk nem túl drágán lecsót, vehetünk olyan gyümölcsöket, zöldségeket, amelyeket korábban csak a szezonjukban találtunk a boltok polcain. Most például a görögdinnyéről derült ki, hogy még legalább egy hónapig élvezhetjük ízét, zamatát.

   A dinnye már nem csak a forró nyári napok gyümölcse, hívta föl e figyelmet az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum fogyasztásélénkítő kampánya. A hagyomány szerint Lőrinc nap után nem érdemes dinnyét enni, de az új fajtáknak és technológiáknak köszönhetően szeptember közepéig-végéig kiváló minőségű ez a finomság – írta a Magyarmezőgazdaság.hu.

Ápolók nélkül egyetlen kórház sem működhetne, hiszen hiába van ott több nagy tudású orvos is, ha nincs aki a betegeket ellássa, a beteg körüli alapvető feladatokat elvégezze. Fogynak a szakképzett ápolók és ez nem csak Magyarországon jelent súlyos gondot. Szerencsére a technika erre a helyzetre is megtalálja a megoldást.

   Robotkutyák vehetik át az ápolók munkáját a kórházakban – legalábbis, ha sikeres lesz a Boston Dynamics, az MIT és a Brigham and Women’s Hospital közös projektje. A négy lábon járó robotokat négy kamerával látták el, a rajtuk elhelyezett szenzorokkal pedig képesek lázat és pulzust mérni, légzésszámot számolni, sőt, még a betegek véroxigén-szintjét is meg tudják állapítani – olvasható a Qubit.hu oldalon.

Vannak közöttünk olyan emberek, akiket szinte naponta megkínoz a fejfájás, mások ritkán találkoznak vele, a legszerencsésebbek meg szinte soha. A fejfájást egy kezdődő meghűlés, stressz, időjárásváltozás is kiválthatja, és persze még sok más is. Ilyenkor az ember vagy kínlódik, vagy nyúl a megszokott gyógyszeréhez, csakhogy múljon már a kellemetlen, a figyelmét minden másról elterelő fájdalom.

   A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérőtünetek, mint a hányinger, a szédülés, az egyensúlyozási problémák, a fáradtság, a látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét. A Házipatika.com a Menshealth.com összeállítása nyomán természetes gyógymódokat ajánl a gyógyszerek helyett.

Meglehetősen gyakran lehet mostanában olvasni arról, hogy egy-egy közösség kupakgyűjtési akciót szervez, hogy ezzel segítse a rászorulót, rászorulókat. De láttunk a közelmúltban kupakos szavazást is, bár ez utóbbinál talán inkább a darabok száma, mintsem az értük kapott pénzt volt a fontos.

   Pákozdon nyilvánvalóan a kupakokért kapott összeg a fontos. A település központjában szív alakú gyűjtőpontot állítottak fel, ahová várják a kupakokat és amelynek – ára – révén lehetségessé válik a segítségnyújtás – derül ki a Feol.hu híréből.

Ha minden este lefekvés előtt zuhanyozom, akkor miért cseréljem gyakran az ágyneműmet? – vetődhet fel a kérdés sok emberben, ahogy az is, ha a törölközőt mosakodás, zuhanyozás, vagy fürdés után használja valaki, vagyis a tiszta testének megszárításához, akkor miért szükséges annak gyakori cseréje?

   Az ágyneműtől a pizsamán át a fogkefénkig vannak olyan személyes tárgyaink, amelyeket nap mint nap kézbe, vagy magunkra veszünk és használunk. Sokan viszont nincsenek pontosan tisztában azzal, hogy milyen gyakran is kellene cserélni őket ahhoz, hogy ne okozzanak esetlegesen egészségügyi problémákat. Ezt igyekezett tisztába tenni a Házipatika.com a Stethnews.com összeállítása nyomán.

Az eRecept könnyített kiváltása megmarad, de a felírásával jó nagyot lépünk hátra, írtuk pár héttel ezelőtt, amikor – szerintünk – egy nem egészen átgondolt rendelkezés történt a telefonon kért receptek ügyében Akkor felvetettük azt is, hogy e rendelkezést talán nem ártana időben felülbírálni.

   Úgy tűnik, mások is ezen a véleményen voltak, mert az emberi erőforrások minisztere szombaton Facebook-oldalán közölte, hogy a gyógyszerfelírás továbbra is elintézhető lesz telefonon.

Miközben mától legalább egy hónapon át határzár van érvényben, ami azt jelenti, hogy igen nehéz lesz negatív koronavírus-tesztek nélkül belépni (vagy visszatérni) Magyarországra, nyugati szomszédunknál, Bécsben ingyenes tesztelik a nyaralásról visszatérőket és az egyik német autópályán ugyancsak ingyenes a teszt.

   A Hang.hu egy Brüsszelben élő olvasójától tudta meg, hogy a német hatóságok ingyenes tesztállomást hoztak létre az osztrák-német határ közelében lévő benzinkútnál, ahol bárkit letesztelnek, hogy megtuzdja, megfertőzödött-e a koronavírussal.

Az oltásellenesség a világban legalább olyan gyorsan terjed, mint egy-egy járvány, és közel olyan veszélyes is. Magyarországon nagy az oltások elfogadottsága, hiszen hazánkban becslések szerint csak másfél-két százalék körül lehet azok aránya, akik nem kapták meg a kötelező oltásokat. A kanyaró estében például 99%-os az átoltottság hazánkban.

   Tévhit, hogy a védőoltások legyengítik a gyerekek immunrendszerét, és fogékonyabbá teszik őket a koronavírus-fertőzésre. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke. dr. Póta György szerint épp a vakcinák mellőzésével teszik ki veszélynek a szülők a gyermekeket – írta az Infostart.hu.

Most, amikor mindinkább a légkör felmelegedésével, annak hatásaival kell szembenéznie a világnak, nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet a Földön a jégkorszak idején. Erről a korszakról mindannyian tanultunk az iskolában, de hogy milyen hideg lehetett valójában, azt eddig nemigen tudtuk.

   Ma már nehéz elképzelni, milyen lehetett, amikor jég borította Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa és Ázsia óriási területeit a legutóbbi jégkorszak glaciálisában (hidegebb éghajlatú periódusában), ami 23-19 ezer évvel ezelőtt zajlott- olvasható a Qubit.hu portálon.

Akik az elmúlt évtizedekben születtek, azok számára minden korábbi történés már csak a történelemkönyvek lapjaira kívánkozó esemény, hiszen már egy más, minden korábbitól nagyon eltérő világban élünk, de a múltat mégsem szabad elfelejteni, ahogy a hagyományokat sem. Nyelvében él a nemzet, tartja a mondás, de ugyancsak igaz, ha azt állítjuk, hagyományaiban él a nemzet.

   Az emlékhelyek ezekre a sokszor elfeledett eseményekre figyelmeztetnek bennünket. Az emlékhelyek napját augusztus 29-én, szombaton rendezik meg országszerte hatvan nemzeti és történelmi emlékhely hetven helyszínének programjaival. Az országos megnyitó idén Pákozdon, a Katonai Emlékparkban lesz, Székesfehérváron pedig egész nap színes programokkal várnak mindenkit a nemzeti emlékhelyen – írta a Feol.hu.

A macskatulajdonosok számtalan olyan képességről tudnak beszámolni kedvenc cicájuk kapcsán, amelyre egy nem macskás ember sohasem gondolna. A kutatók sem maradnak el mögöttük, mert például kiderítették, hogy vannak balos és jobbos macskák is.

   A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben. Mindezt a belfasti Queen's Egyetem kutatói, Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai állapították meg, akik 44 ivartalanított macskát vontak be tanulmányukba, amelyet az Animal Behaviour folyóiratban ismertettek  – írta a Háziállat.hu,