Egész nyáron tapasztalható volt, hogy az emberek – nagyrészt a koronavírus-fertőzés elleni védekezést sulykoló kampányok és a politikusok személyes példamutatásának hiányában – hamis biztonságérzetbe ringatták magukat. Ennek meg is lett a hozadéka, a korábbi, jószerével az egész ország leállását magával hozó járványnál sokkal erőteljesebbel állunk most szemben

   A koronavírus-járvány további terjedésének megakadályozása érdekében az emberi erőforrások minisztere megtiltotta az egészségügyi, szociális és köznevelési ágazatban a szakmai tárgyú rendezvények személyes jelenléttel történő megtartását. Az ebbe a körbe tartozó rendezvényeket kizárólag online módon lehet megtartani – írta a Kormány.hu.

A citrom jószerével az egyetlen olyan déligyümölcs, amely azokban az időkben is nagyjából kapható volt, amikor a banánért, vagy narancsért évente egyszer, karácsony táján hosszú sorban állás után hozzá lehetett jutni. Ma már ez hihetetlennek tűnik, mert oly sokféle gyümölcsöt vehetünk, ugyanakkor a citrom továbbra is őrzi kiemelt helyét étrendünkben.

   A citromnak nem csak a leve használható savanyításra, ízesítésre, de a termés héja és a levele is hasznos, feldolgozható. A citromot Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részén, valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A citrom nem csak ízesítőként, de olykor gyógyhatású gyümölcsként is hasznos lehet számunkra – írta a Magyarmezőgazdaság.hu .

Az ember már csak olyan, hogy amit nem tapasztal meg a saját bőrén, azt hajlamos nem elfogadni, azzal vitában szállni, vagy éppen teljességgel tagadni. A koronavírus, ahogy általában a vírusok az emberek számára láthatatlanok és csak akkor veszünk tudomást róluk, ha bennünket is megbetegítenek. Így hát szép számmal szaporodnak a vírustagadók és a maszkellenesek világszerte.

   Egyre többen vannak azok, akik a növekvő járványügyi adatok ellenére úgy gondolják, hogy a maszkviselés haszontalan és felesleges védekezési forma a koronavírus ellen. A kétkedők a napokban egy sor európai országban és városban tüntettek is a maszkviselési kötelezettség ellen – írta az Euronews.com.

Aki a még ma is népszerű Piedone-filmeket nézte, Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével, szinte mindig látott olyan jelenetet, ahol a két főhős hagymás babot evett. Azt nem állíthatjuk, hogy miattuk, de tény, a babételek mifelénk is nagyon népszerűek. Még többen ennék e kiváló eledelt, ha nem küzdenének utána komoly emésztési gondokkal.

   Jó hír, hogy a babbal készülő ételeket úgy is el lehet készíteni, hogy minimalizáljuk a későbbi problémákat, teltségérzetet, hascsikarás, puffadást, hogy a többit ne is soroljuk. A Sóbors.hu kiváló főzési ötletekkel szolgál a bajok elkerülésre.

A kölcsönös ráhatás, vagyis az interaktivitás korunk jellemzője számtalan területen és a felhasználó részéről mindig cselekvést feltételez. Feltétele többnyire egy megfelelő eszköz és olyan számítógépes program, ami a felhasználótól érkező jeleket fogadni, értelmezni tudja. Nemsokára már a papírunk is interaktív lehet.

   A kétirányú párbeszéden alapuló interaktivitás többek között már megjelent az oktatásban, a modern televíziózásban, számítógépes játékokban. Az indianai Purdue Egyetem mérnökeinek nemrégiben olyan nyomtatási módszert sikerült kifejleszteniük, amelynek segítségével interaktívvá tehetnek bármilyen papír- és kartonlapot is – írta a Gizmodo.com információja alapján a Qubit.hu.

Ősszel, télen egyáltalán nem ritka, ha valakinek folyik az orra. Nem szívderítő látvány, de az orrfolyás elszenvedőjének sem éppen kellemes ez az állapot. De vajon mi váltja ki az orrfolyást?

   Az orrfolyás és orrdugulás talán a leggyakoribb tünetek, melyekkel a betegek orvoshoz fordulnak. Legtöbb esetben nátha vagy légúti allergia tünetei lehetnek, azonban ha az orrfolyás mögött a rutin vizsgálatokkal semmilyen betegséget sem talál az orvos és az allergia teszt is negatív, akkor érdemes más okokra is gondolni – írta a Drportal.hu

Magyarországon és más, a kommunizmus miatt, vagy más okból nem szabad országokban generációk nőttek fel úgy, hogy titokban hallgatták a szabad világ hangját, a Szabad Európa Rádiót. A rendszerváltással Kelet-Európában, így hazánkban is okafogyottá vált a létezésük, de most úgy tűnik, nálunk ismét szükség van a kormánytól független szabad hangra.

   Huszonhét éves szünet után, szeptember 8-tól újra hallatja szavát a Szabad Európa Magyarországon, de ezúttal nem rádió, hanem multimédiás honlap formájában – adta hírül az Euronews.com.

Itt a koronavírus-járvány második hulláma, sok cég még az első hullám végét várva maradt a teljes vagy részleges home office munkarend mellett, de a járvány újbóli fellángolása nyomán vélhetően megint egyre többen dolgoznak majd otthonról. Ez pedig komoly lehetőség a kiberbűnözőknek.

   Keleti Arthur, az informatikai biztonság napja rendezvény alapítója hétfőn az állami hírtévében azt mondta, hogy tavasszal is emelkedett az informatikai biztonsági incidensek száma, erőre kaptak a leterheléses és a felhasználók becsapásán alapuló támadások – írta az MTI híre alapján a Napi.hu.

Miközben hazánkban már világfeltűnést keltő mértékben robbant be a koronavírus-járvány második hulláma, addig a fertőzések számát is meghaladóan nő a vírustagadók létszáma. Ez pedig beláthatatlan bajok forrása lehet.

   A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Elnöksége a Területi Szervezetek vezetőinek döntő többsége által aláírt állásfoglalással összhangban a leghatározottabban elhatárolódik az utóbbi hetekben mind nagyobb publicitást és hangerőt elérő vírusszkeptikus vagy egyenesen vírustagadó, a SARS-CoV-2-es vírus veszélyeit és a vele szemben való védekezés fontosságát megkérdőjelező csoportoktól – áll az orvosi kamara, a Mok.hu honlapján.

Egyszer megkérdezték az egyik neves farmerruhákat gyártó cég szakemberét, hogy milyen gyakran kell kimosni egy farmernadrágot és a válasza több mint meglepő volt. A szakember ugyanis azt mondta, hogy soha. Ezt azért érdemes felülbírálni, mert vannak szép számmal olyan agyonhasznált nadrágok, amelyek a kosztól már önmaguktól is megállnak a száraikon.

   Évek óta egyre több szó esik a fast fashion márkák által vég nélkül gyártott ruhadarabok környezetszennyező hatásáról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a textíliák tömeggyártásával és felhalmozásával járó ipari szennyezés hatásai máris visszavonhatatlan károkat okoztak ökoszisztémánkban, és komolyan veszélyeztetik egészségünket – írta a Házipatika.com.

Autóközlekedés nélkül ma már aligha tudjuk elképzelni az életünket és valóban nehéz is lenne, hiszen a helyváltoztatás, a mozgás korunk jellemzője, de nem csak a személyek mozgását, az emberek kiszolgálását, ellátását segítő áruszállítást is járművekkel kell megoldani, ehhez viszont aszfaltozott utak kellenek.

   Az aszfalt szinte minden lakott területen jelen van, a légminőségre gyakorolt hatásaival viszont csak keveset foglalkoznak. Egy friss tanulmány szerint az aszfalt és a bitumen igen jelentős szennyező a városi régiókban, különösen a meleg és napsütéses nyári napokon – írta az EurekAlert beszámolója alapján a National Geographic.

A mindinkább tapasztalható klímaváltozás, légkör-felmelegedés, a tízmilliókat érintő koronavírus-járvány és a miatta elrendelt óvintézkedések nyomán sokszor hangzik el, hogy a világunk már sohasem lesz olyan, mint volt régen. Ezt a tényt erősíti az az előrejelzés is, miszerint több száz emlőst sem láthatnak már majd az akkor élők az évszázad vége felé.

   Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj halhat ki ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával – ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

Miközben megy a dátumlicitálás, a találgatás és a háttérben a gigászi laboratóriumi verseny, hogy ki és mikorra fejleszti ki, hozza forgalomba a tömegesen alkalmazható koronavírus-fertőzést megelőző vakcinát – a WHO, az egészségügyi világszervezet legújabb jóslata szerint jövő nyáron – addig a világnak a megszokottól egészen eltérő életet kell élnie. Nincs ez másként az utazással, turizmussal sem.

   A szeptember elsején bevezetett határzár a nemzetközi közlekedést is a feje tetejére állította Magyarországon. A nemzeti légitársaság helyét átvevő Wizz Air eddig 70 városba repült Budapestről és Debrecenből, jövő hétfőtől viszont már csak 12-be indít járatokat – tudta meg az Euronews.com.

A szemét sokfelé ellepi a köztereket, közutakat, a szemetelők igencsak feladják a leckét e területek kezelőink. Mindez nem csak hazánkra jellemző, mondhatni világjelenségről van szó, de ez persze mit sem enyhít a tarthatatlan állapoton.

   Az elmúlt öt évben évente átlagosan 11 ezer tonna, döntő többségében illegálisan kidobott hulladékot gyűjtött össze és szállított el biztonságos lerakókba a Magyar Közút Nonprofit Zrt. – írták a cég közleményében annak alkalmából, hogy szennyezettségi térképet készítettek közútjainkról. Minderről a Hvg.hu számolt be.
   

Az emberek többsége szeretné elkerülni a koronavírus-fertőzést, ugyanakkor már jóval kevesebben tesznek is meg mindent ennek érdekében. Azok közül, akik hordják az arcmaszkot, szép számmal látni olyanokat, akik legfeljebb csak a szájukat takarják el, az alapvető gyakori kézmosást is mind többen mellőzik.

   Arra már csak kevesen gondolnak, hogy a mellékhelyiséget hogyan is kellene használni járvány idején, pedig több esetben is bebizonyosodott, hogy valaki a mellékhelyiség használata közben kapta el a koronavírust. Tudományosan is megvizsgálták, mekkora veszélyt jelenthet ez – írta az Infostart.hu a Hvg.hu cikkére hivatkozva.

Az ember önmagán nemigen érzi, ha rossz a lehelete, ha szájszaga van, de ő ugyanúgy fintorog, ha másoknál érzi ezt. A szájszag természetes jelenség, ugyanakkor valamilyen szinten csökkenthető.

   A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, illetve a nyelvünkön lévő baktériumok elszaporodása. A Házipatika.com cikke erre a kellemetlen problémára kínál megoldást

Ha csak a Velencei-tó legnagyobb településének, Gárdony városnak dinamikus lélekszám növekedését nézzük, már nem is csodálkozhatunk azon, hogy az országban lakóhelyet változtatók között igen előkelő helyen áll a tó környéke.

   Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de a Velencei-tavat és a Balaton környékét arányaiban még a budapesti agglomerációnál is többen választják, vagyis sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyják a térséget – derül ki a Portfolio.hu elemzéséből.