A számítástechnikának köszönhetően sok területen kezdünk elkényelmesedni. Míg egykor csak a kézírás létezett és a nyelvtani szabályok illő ismerete, mára a számítógép billentyűzete erősen háttérbe szorította a tollal írást, ahogy a nyelvhelyességben is a gépre, programokra bízzuk magunkat.

   Sokan követik el azt a hibát a szövegük beírásakor, hogy megnövelik a szóközt. Ezen segít a jövőben egy módosítás – írt az újdonságról a Geeks.hu.

Csomagokat, végre megvett, vágyott termékek csomagolását az emberek sokféleképpen bontják ki, hogy mihamarabb lássák a tartalmát. A legtöbben ilyenkor feltépik, felvágják, sőt olykor a fogukkal bontják meg a dobozt, védőburkolatot, fóliát, az élelmiszerek műanyag csomagolását. De vajon helyesen teszik ezt?

   Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy tépjük, illetve ollóval, vagy késsel vágjuk-e fel a műanyag zacskókat – írta a National Geographic.

Idénygyümölcs, minden évben alig tudjuk kivárni, hogy megjelenjen, és megfizethető áron megvehessük, és mire igazából ráérzünk az ízére, addigra már vége is a szezonjának.

   A szamóca az első tavaszi gyümölcs, szív alakjával, zamatos ízével és bámulatos hatásaival igazi szuper növény. Több C-vitamint tartalmaz, mint egy narancs, feleannyi cukrot, mint egy alma és harmadannyi benne a kalória, mint egy banánban – írta az Ízesélet.hu.

Aki napjainkban kimegy az utcára, úgy érezheti, hogy minden rendben van, a koronavírus-járvány véget ért és minden mehet tovább a március első felében félbehagyott módon. Sajnos a vírus mindaddig velünk marad, amíg nem lesz megelőző vakcina ellene és a megbetegedésre gyógyszer. Addig pedig védekezni kell.

   Szerda óta Magyarországnak is van hivatalos kontaktkövető alkalmazása, amely az okostelefon-felhasználók körében – feltéve, hogy ha kellő népszerűséget kap – alkalmas lehet arra, hogy a koronavírus átfertőződési rátát csökkentse, illetve a potenciálisan fertőzött személyeket beazonosítsa – olvasható a Hwsw.hu szakportálon.

A kutyatartók bizonyára elképzelhetetlennek tartják, hogy érző, gondolkodó és feltétlen nélkül őket imádó kutyájukat robotebre cseréljék. Pedig a világban többfelé is folyik ilyen irányú kísérlet.

   A kínai Unitree Robotics nevű startup cég azt szeretné, ha az A1 nevű robotkutyájuk lenne az ember új legjobb barátja – figyelt fel az újdonságra a Hvg.hu.

Sokan vannak, akik mindig irigykedve gondolnak a más településeken, más országokban élőkre, hogy nekik mennyivel jobb lehet ott és mennyivel lehetnek emiatt boldogabbak. De sokan szerencsére saját lakóhelyükön is boldogok. A Fejér megyeiek például ilyen emberek.

   Elkészült Magyarország legfrissebb Boldogságtérképe, amely különböző szempontokat vizsgálva határozza meg, hogy hol a legboldogabbak a magyarok. A felmérés alapján kiderült, hogy Székesfehérvár a legboldogabb megyeszékhely, a megyei adatok alapján az is kiderül, miért vidámak a Fejér megyeiek – írta a Hellóvidék.hu.

A lisztérzékenységben szenvedők száma világszerte, és hazánkban is folyamatosan emelkedik, jelenleg a teljes népesség 1-2 százalékát érinti, de ennek csak 10-15 százaléka a már diagnosztizált esetek száma. Eddig úgy tudtuk, hogy legtöbbször életmódbeli tényezőkre vezethető vissza az érzékenység.

   Most ezen a nézeten változtatott az, hogy összefüggést mutattak ki fiataloknál a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtó szerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (cöliákia) fokozott kockázata között.

Nem kevés bátorság kell a koronavírus-járvánnyal terhelt napjainkban ahhoz, hogy egy nagy rendezvény szervezőgárdája olyan döntést hozzon, amely szerint alig több mint három hónap múlva megrendeznek egy több mint százezer főt megmozgató eseményt. De ki döntsön ilyen optimistán, ha nem éppen a fiatalok?

   Az egy ideje a Velencei-tónál otthonra talált éves nagy bulit, az EFOTT-ot eredetileg július 15–20. között tartották volna meg, de május elején a kormány úgy döntött, hogy augusztus 15-ig a járványveszély miatt nem engedélyezik az ötszáz fősnél nagyobb rendezvényeket. Egyelőre úgy tűnik, mégiscsak meglesz az egyetemisták, főiskolások találkozója.

A gólya annak ellenére, hogy az év jelentős részét nem tölti nálunk, egy olyan közkedvelt madarunk, amely ha odafészkel, nem csak lakóhelyünket szépíti és teszi érdekessé, de számtalan vers, dal, irodalmi, képzőművészeti alkotás szereplője is. Sajnos egyre kevesebb tér vissza hozzánk a tavaszonként.

   Az MME elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt, országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt lehetett Magyarországra várni, ami 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest – tájékoztatta az MTI-t hétfőn az egyesület.

Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség, kialakulást az öröklés mellett többnyire környezeti hatások váltják ki. Hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált beteg él ezzel a kórral és évente közel 20 ezerrel nő a számuk.

   A túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre, legalábbis az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint.

A koronavírus-fertőzés miatti félelem az embereket olyan felületek folyamatos tisztítására, fertőtlenítésére is sarkallja, amelyeket amúgy korábban talán sohasem mostak le. Ilyen a kapuk, lakások kilincsei.

   A kilincs biztosan az a hely, ahol rengeteg kórokozó telepszik meg és ahonnan mindenféle kórt össze lehet szedni. Hongkongi diákok megoldották, hogyan maradjon mindig tiszta az eszköz, anélkül, hogy azt állandóan törölgetni kelljen – írta a Hvg.hu.

Legalább két generáció nőtt fel úgy a Velencei-tó mellett, hogy amikor szüleivel, vagy később ő a gyerekeivel kisétált az agárdi hajókikötő mólójára, a Nadap nevű hajó, vagy ott pihent várva a következő utasokat, vagy indult, esetleg érkezett megszokott útjáról. A Nadap, az egykori dunai szárnyashajó úgy hozzátartozik a tóhoz, mint a víz meg a nád.

   Fecskeként kezdte pályafutását a Dunán, majd szárnyait levetve Nadap néven folytatta útját a Velencei-tó kirándulóinak nagy örömére – írta a Fejér Megyei Hírlap online újságja, a Feol.hu annak okán, hogy az ötvenöt éves vízi járművet évtizedenként egyszer kiemelik ki, hogy felújítsák. Azóta ez már meg is történt, így hát nincs akadálya a hajókázásoknak.

Ma tettük közzé a Semmelweis Egyetem rektorának véleményét arról, hogy hogyan is kellene újragondolnunk a járvány kitörése óta elvárt viselkedést, a „maradj otthont”. Nos, az elmúlt szinte nyárias hétvégén tömegesen gondolták újra mindezt a Velencei-tónál pihenő emberek.

   Az egyetem rektora, Dr. Mekely Béla azt javasolta, hogy most már hagyjuk el otthonunkat, de okosan. Nos, ebből vajmi kevés valósult meg a tópart településein, ahol békebeli nyári hangulat uralkodott.

Úgy tűnik, nem múlhat el hétvége vízi mentés nélkül. A múlt héten is arról kellett beszámolnunk, hogy egy amatőr vitorlázó nem bírt a felerősödő széllel és a rendőröknek kellett őt és hajóját partra vinni, vontatni. A vízi-rendőröknek az elmúlt hétvége sem volt teljesen zavartalan.

   A vízi körzeti megbízottak május 10-én kora délután a Velencei-tó Templomos-tisztás elnevezésű területén lettek figyelmesek egy sodródó vitorlásra, amellyel hárman próbáltak a partközelbe jutni – tudatta a Police.hu.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások enyhítése, sokan a kormányfő által bejelentett május 3-ai járványtetőzést nagyjából úgy értelmezték, hogy már minden rendben van, pedig a vírus még vélhetően sokáig itt lesz velünk. A „maradj otthon” utasítást, javaslatot egyre nehezebb betartani és betartatni.

   Nyáron javulhat a járványhelyzet az időjárásnak is köszönhetően, de készülni kell egy második hullámra. Az országos szűrés eredménye hamarosan rendelkezésre áll – hangzott el a Klubrádió műsorában. Dr. Merkely Béla szerint érdemes változtatni a „maradj otthon” irányelven is.

Alig van gyerek, aki legalább egyszer ne vetné fel szüleinek, hogy szeretne egy kiskutyát, kiscicát, vagy ha nem lehet, hát halat, teknőst, esetleg húsvétra nyuszit. A gazdává válás vágya a legtöbbször nem teljesül, de ha igen, akkor van ahol kompromisszumként a kutya, vagy macska helyett a szülő rábeszéli gyerekét egy édes, aranyos kis tengerimalacra. Hátha kevesebb vele a gond.

   Minden állatfajnál fontos a helyes táplálás, gondos ápolás, felelős tartás, ezek nagyban befolyásolják kedvencünk életét. Ez igaz a tengerimalacra is. De vajon meddig él egy tengerimalac – tette fel kérdést a Háziállat.hu.

Sokan latolgatják a folyamatosan napvilágot látó információkat böngészve, hogy vajon ők mennyire tartoznak a koronavírus-fertőzésre leginkább hajlamosak közé. Eddig úgy tudtuk, hogy a krónikus betegségben szenvedő idős emberek a komolyan veszélyeztetettek, amelyen még ront az is, ha az illető férfi és A-s vércsoportú. Most újabb adatok születtek minderről.

   A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) február 1-je és április 25-e között 17,4 millió brit felnőtt – köztük az ország kórházaiban a SARS-CoV-2-fertőzés miatt elhunyt 5683 páciens – egészségügyi adatait elemezte. Az elemzők a COVID-19 rizikófaktorjait keresték az esetleges alapbetegség, az életkor, a származás és az életkörülmények ismeretében.