Oldalletöltések száma: 10765257
2021. január 24. vasárnap 07:38,
Timót napja van.

Egyforintos

A minap a kezembe akadt egy egyforintos. Csendesen megbújt a konyha mindenes (mindent bele, ami valamikor valamire még jó lehet) fiókjában. Meglepetten nézegettem, már alig emlékeztem rá, hogy mennyire parányi. Mérete arányban állt a kivonása kori értékével. Február végén lesz tizenhárom éve, hogy a Magyar Nemzeti Bank kivonta a forgalomból a kétforintossal egyetemben. A készpénzes tranzakciók, vagyis például a boltokban a vásárolt termékek árainak vagy a közüzemi számlák csekkjeinek kifizetésekor az összeget azóta 0-ra lefelé, vagy 5-től felfelé kerekítjük. 
   Serdülőkorú gyerekeink, unokáink már nem is ismerik e pénzérmét, legfeljebb ha náluk is meglapul valamelyik fiókban egy ilyesfajta pénzecske. Pedig egykor nem csak az egyforintosnak, de váltópénzének, az 1892 óta létezett és a forgalomból 1999-ben végképp kivont fillérnek is volt értéke. Említhetjük klasszikus hivatkozási alapként a negyvenfilléres zsemlét és kiflit, vagy az egykor oly népszerű ötvenfilléres fagylaltot, az ugyanilyen árú busz, vagy villamos vonaljegyet, a hetvenfilléres átszállójegyet, esteleg azt, hogy 60 fillérért sokáig lehetett telefonon beszélgetni. Na persze, ha valakinek volt akkoriban telefonja. 
   A fillér a zsebünkből végérvényesen eltűnt, utódja, az eurocent csak nem akar megérkezni, de a fillér, mint számítási egység továbbra is hivatalos pénznem a jó magyar forint világában. Ha nagyon kutakodnék elfeledett tárgyaim között, talán találnék még valahol egy tíz- vagy ötvenfillérest is. Mert ha fizetni nem is lehet velük, a már meglelt egyforintossal együtt alkalmat adhatnának egy jó kis nosztalgiázásra, visszagondolva arra, hogy egykor minden más volt.
   De, hogy jobb is, az egyáltalán nem biztos.

egyforintos es ora

A polgártárs szabadsága

- Az én testemről csak én dönthetek!
   Napjainkban és nem csak a túlpolitizált Magyarországon, de világszerte is nagy az oltásellenesek száma, miközben naponta a Földön tízezrével halnak meg emberek a koronavírus miatt és több százezres nagyságú a napi új fertőzések száma, az életünket pedig súlyos járványügyi korlátozások keserítik.
   A vírusellenesek érvei sokfélék, a szúrástól és az ismeretlen vegyi anyagtól való félelemtől a különféle konspirációs teóriákig. És persze ott köztük van a tiltakozók önérzete is, nehogy már más mondja meg nekik, hogy mit engedjenek beadni a szervezetükbe, vagy mit ne. 
   Az oltáselleneseknél mostanában az veri ki a biztosítékot, hogy miközben az oltás önkéntes, sok országban bizonyos tevékenységeket az oltás felvételének igazolásához akarnak kötni. Felmerült, hogy országhatárt csak az léphessen át, repülőre az szállhasson, tömegrendezvényen az vehessen részt, munkába az állhasson a gyárban, irodában, akinek már igazolása van arról, hogy beoltották a koronavírus elleni vakcinával.

Bővebben ...

Munkapizsama

A rendkívüli idők különleges megoldásokat igényelnek, a szokatlan kihívások rendhagyó tetteket. Azt nem állíthatjuk, hogy az elmúlt év, amelynek során megtanultunk együtt élni a korábban sohasem látott ellenséggel, a koronavírussal, ne változtatta volna meg az életünket, szokásainkat. De az ember már csak olyan lény, hogy amihez lehet, alkalmazkodik. Elfogadtuk, ha nem is könnyen a kijárási korlátozásokat, a szolgáltatások jelentős részének leállását, tavasszal megpróbáltuk túlélni a covidosok ellátásán, kezelésén és a sürgősségi beavatkozásokon kívül hónapokig szünetelő orvosi vizsgálatok, ellátások hiányát, beleszoktunk az otthonról dolgozásba, a home office-ba és alkalmazkodtunk még számtalan olyan előíráshoz, történéshez, amilyen korábban legfeljebb csak tudomány-fantasztikus filmekben voltak látható. Vagy még ott sem.
   Egy-két hónap alatt komoly iparág jött létre az arcmaszk gyártásában, mert sok minden nélkül indulhatunk manapság munkába, iskolába, vagy bevásárolni, de e tenyérnyi szövet nélkül aligha.

FOLYTATÁS

Bejglik

- Papa, mit szólnál hozzá, ha idén nem állítanánk fát?
   Az idős, szürkésfehér hajú férfi lassan felnézett az újságjából és mintha valahonnan messziről tért volna vissza, bizonytalanul kérdezte:
   - Fát? Miféle fát?
   - Hol jársz ember – háborgott a felesége – te sohasem figyelsz rám? Mindjárt itt a karácsony, nyilvánvalóan a karácsonyfáról beszélek!
   - Látod, hogy olvasok – válaszolta lemondón a férfi. – Szóval, miről is van szó?
   - Csak arról, hogy itt van ez a koronavírus-járvány, idén emiatt nem jönnek haza karácsonykor a gyerekek, mi sem megyünk sehova, az unokákat is csak a számítógépen keresztül láthatjuk, szóval csak ketten leszünk. Arra gondoltam, hogy a kertből hozok egy szép kis fenyőágat, pár gyertyával, árvalányhajjal feldíszítem ide a komódra aztán idén csak ennyi lesz. 
   - Na végre, hogy eljutottál idáig! Évek óta ezt mondom, de te mindig ledorongolsz, hogy fa nélkül nem karácsony a karácsony. Egyre nehezebb nekünk már hazacipelni a fát, megküzdeni a felállításával, díszítésével, aztán meg a lebontásával. Itt az ideje változtatni!

Bővebben ...