Oldalletöltések száma: 10872241
2021. december 3. péntek 02:42,
Ferenc napja van.

Tarifa

Parányit besokalltam, hiszen nagy hirtelen harmadszor is megbüntetett a rendőrség állítólagos közúti szabálysértésem miatt. Ha jól emlékszem az első megbírságolásom egy újpesti vasúti kereszteződésen áthaladást követő balra kanyarodásom miatt történt, vagy negyvenöt évvel ezelőtt. A rend intézkedő őre sem lehetett nagyon biztos az igazában, amit vitattam is, mert mondta, hogy fizessek 300 jó magyar forintot és eltekint a továbbiaktól. Végül, miután csak 250 forintot tudtam nagy hirtelen összekaparni, ami a hetvenes évek közepén még ért is valamennyit, elfogadta és továbbengedett.
   Másodszor tisztességben megöregedett csehszlovák járművemmel haladtam a forgalommal együtt Budakeszin, amikor elém pattant egy derék rendőr, leintett, igazoltatott, majd közölte, 1000 Ft a büntetésem, mert jelentősen túlléptem a megengedett 40 km/órás sebességhatárt. Ezen némiképpen elcsodálkoztam, mert már annak is örültem, ha a kocsimmal eljutottam A-ból, B-be, át is villant az agyamon, hogy kellene egy igazolást kérnem a sebességtúllépésről, jól mutatna a vevőnél, amikor majd eladom a járgányt, de erről végül lemondtam. Fizettem és szívtam a fogam, mert szerintem a semmiért csökkent a kilencvenes évek közepetáján amúgy sem jelentős vagyonom.

FOLYTATÁS

A magyar mini

Mintegy másfél évvel ezelőtt jelentette be az egyik magyar miniszter egy konferencián, hogy hazánk 2024-ben Farkas Bertalan 1980-as űrutazása után újabb magyar űrhajóst küld az űrbe. A COVID-járvány előtti utolsó békeévben tett kijelentés nem keltett túl nagy hullámokat idehaza. A túlpolitizált híradások sorában ez is csak egy propagandafogásnak tűnt sokak számára, nyilván nem ok nélkül.
   Pedig – ha egy újabb magyar űrutazásnak és a ráfordított milliárdoknak nem is lenne sok értelme – a magyar tudás és eszközök nagyon is jelen vannak a nagyhatalmak és gazdagok játszóterének számító űrkutatásban. A honfitársaink által kitalált, megalkotott eszközök már korábban is részt vettek az űrkutatásban, hogy a teljesség nélkül csak egy-két példát említsek, ilyen volt a Pille dózismérő, amely az űrállomáson teljesített szolgálatot, a Masat-1, az első magyar műhold, vagy a SMOG-P, az űrszolgálatát most kezdő SMOG-1 elődje.

FOLYTATÁS

Örök nyár

Egy ideje tapasztaljuk, hogy teleink nem olyan hidegek, mint voltak korábban és mintha rövidebbek is lennének. Az idősebbek még emlegetik a régi, fogcsikorgatóan hideg, fagyos napokat, a hatalmas hóeséseket, a csodaszép téli tájakat. Ha hinni lehet a tudósoknak, ennek hamarosan vége és az ezredfordulóra már csak a régi filmekből lesz megismerhető, hogy milyenek is voltak a telek a klímaváltozás előtt.
   A minap olvastam egy új tanulmányról, amely szerint a globális felmelegedés megváltoztatja az évszakok hosszát. A Geophysical Research Letters folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint 2100-ra rendszeressé válhatnak a féléves nyarak az északi féltekén, ahol mi is élünk. Emellett a telek két hónapig sem fognak tartani és hasonló mértékben csökkenek majd a tavaszi és az őszi hónapok is.
   Még örülhetnénk is, hogy unokáink, dédunokáink már szinte az örök nyárban élhetnek majd, ha ennek nem lennének igen súlyos következményei. Ahogy a tanulmányban írják, az évszakok ma ismert egyensúlyának megbomlása felborítja a mezőgazdaság rendjét, megváltoztatja az állatok viselkedését, fokozza a hőhullámok és szárazságok gyakoriságát, erdőtüzeket okoz, és összességében növeli az emberiségre leselkedő kockázatok mértékét. S ha éppen nem rettegnénk eléggé a most dúló koronavírus-járványtól, akkor a tudósok szerint jó lesz félnünk attól, hogy a trópusi moszkitók által hordozott vírusok feltehetően észak felé fognak terjeszkedni, ez pedig a hosszú forró nyarak során járványokhoz vezethet.

FOLYTATÁS

Gatyajövő

Pár hónapja arról tájékoztattam olvasóimat, hogy egy 2000 fő részvételével lefolytatott brit felmérés azt vizsgálta, milyen gyakran mosnak általában ágyneműt (nagyon sokan megdöbbentően ritkán) farmer nadrágot vagy éppen alsóneműt a használóik. Ezt utóbbinál kiderült, hogy a nők többsége minden viselés után kimossa alsóneműjét, míg a férfiak e téren erősen alulteljesítenek, mert egynegyedük csak minden ötödik viselés után mos alsónadrágot, ráadásul a belfastiak közül meg már minden hetedik úr csak legalább tíz alkalommal történő használat után vesz tisztát magára.
   Hasonló irányú magyar kutatásról nem találtam információt, de arról igen, hogy nemzetközi viszonylatban a megkérdezettek 45 százaléka viseli ugyanazt a bugyit vagy alsónadrágot két napon át, vagy még tovább, emellett vannak, akik egy hétig is ugyanabban az alsóneműben érzik jól magukat. A válaszadók 13 százaléka hét vagy annál is több napig sem cserél fehérneműt és ez nem csak a férfiakra vonatkozik.
   Számukra így aztán igazán lelkesítő lehet a hír, miszerint feltalálták az öntisztuló alsóneműt, amely speciális anyagának köszönhetően sokáig hordható a megbüdösödés, elkoszolódás veszélye nélkül. A HercLéon nevű cég azt állítja, hogy az általuk előállított alsónemű hetek, sőt hónapok után is friss marad és kimosni sem szükséges.

FOLYTATÁS