Oldalletöltések száma: 10862278
2021. szeptember 21. kedd 01:30,
Máté és Mirella napja van.

Repülő kő

   A szép augusztus elejei napon két tizenéves fiatalember ücsörgött a mellvéden, arccal a tó felé. Éppen feléjük sétáltam, amikor a kamaszok egyike elunva magát, beállt a hatalmas kövek közé, onnan kiragadott egyet és mintha az éppen folyó olimpia súlylökő versenyének részvevője lenne, a sziklát vagy három méterre belökte a vízbe. A program olyannyira megtetszett neki, hogy már emelte is fel a másikat, amikor elkapott az indulat. A vízi sportolók messzire hangzó „pí” hangjelzésével hívtam fel magamra a figyelmet és felemelt mutatóujjammal intettem nemet a fiú felé. A srác mellett szól, hogy megértette a nemzetközi jelzést és letette a vízbe szánt követ.
   Kibújt belőlem az egykori pedagógus, odaérve csendesen arra kértem, hogy ne tegye tönkre a rengeteg pénzbe került közös vagyonunkat, és tartsa tiszteletben azoknak az embereknek a fáradtságos munkáját, akik tonnáról tonnára lerakták a köveket oda, ahova szánták. Túl sokat nem vártam szavaimtól, de meglepetésemre, amikor rákérdeztem, hogy számíthatok-e rá, leszegett fejjel igent bólintott.
   Régóta nem kísérleteztem már ilyen nevelő akcióval, és ezúttal sem tudom, mire számíthatok e fiataltól. Ha csak annyit értem el, hogy parányit módosítottam fejében a dolgok megítélésén, már talán előbbre jutottunk. Reménykedem, hogy így történt.
   Mert az is lehet, hogy jót röhögtek rajtam, miután otthagytam őket.

partfal agard varosi kurris hu