Oldalletöltések száma: 10992495
2023. február 2. csütörtök 23:14,
Karolina és Aida napja van.

A teszt

A növekedés mértéke nagyjából 3 pont évtizedenként, ami azt jelenti, hogy egy mai átlagember száz évvel ezelőtt akár környezete zsenije is lehetett volna, míg egy száz évvel ezelőtti átlagember napjainkban az értelmi fogyatékosság határán mozogna.
   Most tehát az a kérdés, ha valóban száz év alatt akár 30 ponttal is nőhet az emberiség IQ-ja, akkor mitől oly buták az emberek, hogy nem tanulnak a múltból, az elődök súlyos hibáiból és követik el azokat újra és újra? Miért lép az emberiség nagyon sokszor ugyanabba a folyóba?
   Mint az sok tanulmányból, kutatásból kiderül, az okosság és az intelligencia nem ugyanaz. Okosnak tartjuk azt az embert, aki éltanuló volt, könnyedén megold egy matematikai műveletet, a történelemmel, kora politikájával, a művészettel is tisztában van és jelentős lexikális tudással rendelkezik. Az intelligens ember vele szemben lehet, hogy utált tanulni és nem annyira tudja, mint inkább ráérez a dolgokra. Jobban működnek a megérzései, talpraesettebb, leleményes a problémák megoldásában, jobbak az emberi kapcsolatai.
   Sajnos miután az okosság és az intelligencia ritkán jár kéz a kézben, a nyolcmilliárdnyi népesség okosai gyakran igen mereven, megegyezésre képtelenül viselkednek, a magas IQ-val rendelkezők lényeglátása, értelme pedig mit sem ér, ha képességüket rosszra fordítják.
   Mindez igencsak borúlátóvá tehet bennünket.

hulyeseg harmful cat v org