Oldalletöltések száma: 10835035
2021. május 18. kedd 19:38,
Erik és Alexandra napja van.

Kódolva vagy nevelve?

Napjaink legnagyobb kérdése: hogyan maradhatunk egészségesek. Mindez nem csak a koronavírus-járvány miatt izgalmas, korábban is fontos volt az egyén egészsége, már persze annak, aki nem égette két végén élete gyertyáját, nem alkoholizált, füstölt éjjel-nappal, nem hízott el, éjszakánként jól kipihente magát és ha ülő foglalkozást folytatott, ennek ellensúlyozására szabadidejében sportolt. Na igen, mondhatnák sokan, az ilyen ember inkább aszkéta lehetett még a nagy világjárvány előtt is, mintsem a magyar valóság egy átlagos szereplője. Mert bizony a többség nem így él, hajszolja magát, hogy egyről a kettőre jusson, és ha megfárad, könnyen nyúl a mindennapok terhe ellen lazításként italhoz, vagy éppen hatalmas evészetekben találja meg örömét.
   A helyes életvitel példa és neveltetés kérdése, ezért az sem mindegy, hogy az ember a világ melyik szegletébe és milyen anyagi, kulturális körülmények között élő családba született. A statisztikák szerint például egy nyugat-európai ország polgára sokkal hosszabb életre számíthat, mint egy kelet-európai. De vajon ez csak genetika kérdése vagy a jobb módú családok gyerekei netán azért egészségesebbek, mert jobban táplálkoznak, megfelelőbb a higiéniájuk és szükség esetén az orvosi ellátásuk?

   Svéd tudósokat is foglalkoztatott ez a kérdés és nemrégiben több millió család adatait vizsgálva arra keresték a választ, hogy vajon a genetika vagy inkább a környezeti tényezők határozzák meg az egészségi kilátásokat. Evelina Björkegren és társai svéd családok adatbázisát elemezték, közöttük voltak olyanok, akik örökbe fogadtak svéd gyereket, és olyanok is, akik vér szerinti gyerekeiket nevelték. A vizsgálathoz ugyancsak rendelkezésre álltak adatok az örökbefogadott gyerekek biológiai szüleiről, de legalább az anyjukról. Így meg tudták vizsgálni, hogy mennyire a gének és mennyire a környezeti tényezők a felelősek az ifjak egészségéért.
   Bizonyára sokaknak okoz meglepetést a hatalmas mennyiségű adat átvizsgálása után született eredmény, amely azt mutatja, hogy fontos ugyan a genetika, de hogy egy ember mennyire lesz egészséges, azt jelentősen befolyásolja a nevelés. E téren is kiemelkedően fontosak a kognitív és egyéb pszichikai képességek, amelyeket pozitív irányba befolyásol, ha a gyerekeket nevelő szülők magasabb végzettségűek.
   Korunk Magyarországára vetítve mindezt kimondhatjuk, közel sem csak öröklés kérdése, hogy ma Európában a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb, ahogy a túlsúlyosság, a fiatalkori iszákosság, dohányzás, mozgásszegény életmód sem. Ezek mind-mind súlyos egészségpolitikai, nevelési kérdéseket vetnek fel, mert rossz felnőttkori egészségünk nem eleve elrendeltetett. Nem foghatunk mindent a genetikára.
   De a vizsgálat eredménye ellenére még a szegénységre sem.