Oldalletöltések száma: 10907615
2022. május 20. péntek 15:29,
Bernát és Felícia napja van.

Félvállról vett kincsünk

   A szabadságot a filozófia is számtalan módon fogalmazza meg. A közhasználatban lévő internetes lexikon szerint a szabadság többek között a kívánt tett megvalósításának lehetősége. Ugyanakkor a politikában a szabadságjogok a kormány kényszerítő intézkedéseivel szembeni biztosítékokat jelentik, egyúttal az alkotmányos demokrácia és a jogállam alapját. Ha csak a saját mindennapi életünkbe gondolunk bele, kiderülhet, hogy számtalan területen csak viszonylagos a szabadságunk és akadhatnak esetek, amikor még korlátozottan sincs jelen. Elég megemlíteni ez utóbbinál a munkahelyi alá-fölérendeltséget és az így akár akaratunk, vagy egyetértésünk ellenében kapott, végrehajtandó utasításokat, parancsokat. És ehhez még háborús állapotok sem kellenek.
   Az újságíróknak a szólás és publikálás szabadsága, az íróknak, képzőművészeknek az alkotás feltétlen szabadsága is mást és mást jelenthet. Mert ha például egy lapnál bármit megírhat az újdondász, de ezért sérelmeik okán támogatók sora zárja el a pénzcsapot, vagy az állami gépezet nem adja tovább a jól fizető propagandareklámokat, akkor jól felfogott érdekében az addig szabadon író zsurnaliszta is megfosztja magát e szabadságtól. És nincs másként az író sem, ha könyve érdekeket sérthet, még akkor sem, ha alkotása amúgy izgalmas és tanulságos olvasmány, vagy a festő, ha a képe nem olyan, amelyet a bőkezű mecénása is kiválónak talál.
   Ha ma megkérdeznék az embereket Magyarországon, hogy szabadnak érzik-e magukat, vélhetően a többség igennel válaszolna, holott a mindenre rátelepedő, mindenbe beleszóló állam és politika, a társadalom írott és íratlan szabályai, elvárásai, sokaknak a vallási előírások nagyon is korlátozzák személyes szabadságunkat.
   Amelyről túlontúl sokszor mondunk le önként.