Jót tenne a környezetnek, gazdaságnak, de leginkább nekünk a négynapos munkahét

szabadsag iconstyle alMiközben idehaza a napokban múlt egyéves a rengeteg túlmunkát engedélyező és elősegítő, rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály, addig a világ több országában is a munkaidő jelentős csökkentése a téma. Egy tudós szerint sokkal többre mennénk, ha csak négy napot dolgoznánk egy héten. Vélhetően sokan rokonszenveznek ezzel az elgondolással.

   A legfrissebb kutatások szerint nem csak boldogabbak és kipihentebbek lennénk, ha mindössze heti négy napot dolgoznánk, de akár még komoly gazdasági előnyökre is szert tehetnénk, és nem utolsó sorban hatékonyabban végeznénk a munkánkat – írta a Pénzcentrum.hu.

   Elsőre különös ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, de a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkahelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket a munkahelyen eltöltött idő – írta az Independent.
   A munka viszonylag modern tevékenység – emlékeztetett Steve Taylor pszichológus, a Leeds Beckett Egyetem adjunktusa. Néhány ezer évvel ezelőtt az emberek még vadászó-gyűjtő életmódot folytattak, legfontosabb feladatuk az volt, hogy élelmet találjanak, és nem kellett különösebb erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében.
   Életünk akkor vált bonyolulttá, amikor őseink elkezdték a gazdálkodást. A létnek a talajból történő kiszolgálása sokkal munkaigényesebb volt, mint a vadászat vagy a gyümölcsszedés. Később, már az ipari forradalom korában az emberek az ébren töltött idejük jelentős részét végigdolgozták, szinte embertelen körülmények között ijesztően kevés pénzért.
   Taylor véleménye szerint, még mindig messze vagyunk az áhított céltól: a mai napig az ipari forradalom örökségeiből élünk, és tévesen azt gondoljuk, hogy életünk elsődleges tevékenysége a munka. Még mindig gazdasági tárgyakként élünk, akiknek fő értékük az, amit elő tudnak állítani.
   Európa országaiban a munkaidő lényegesen rövidebb, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, ám a termelékenység mégis magasabb. Hollandia és Dánia például gazdaságilag kifejezetten sikeres, a kevesebb munka tehát nem jelent gazdasági kudarcot. Valójában ennek épp az ellenkezője igaz, a pszichológus szerint a hosszabb munkaidő fáradttá, fásulttá teszi az embereket, ezért kevésbé termelékenyek.
   Számtalan bizonyíték született már arra is, hogy a túl sok munka rontja egészségünket, rosszul alszunk, emellett megnő a szívbetegségek és a 2. típusú cukorbetegség kockázata. A kevesebb munka kevesebb stresszt és szorongást okoz, ezáltal javulhat az általános közérzetünk, főként akkor, ha több időt töltünk szeretteink körében. A szabadidős tevékenységek feltöltenek minket kreatív energiákkal és mindez együtt értelmesebb és céltudatosabb élethez vezet. Az adjunktus szerint talán még nem késő átgondolni a gazdasággal való viszonyunkat, hiszen nyilvánvaló, hogy a világ a jelenlegi ütemben már nem képes tovább folytatni anyagi javak előállítását és fogyasztását – olvasható a Pénzcentrum.hu írásában.