Oldalletöltések száma: 10663643
2020. június 6. szombat 20:03,
Norbert és Cintia napja van.

Nem mindegy, hogy tépjük, ollóval, vagy késsel vágjuk a csomagolást

csomagnyitas szajjal arbus comCsomagokat, végre megvett, vágyott termékek csomagolását az emberek sokféleképpen bontják ki, hogy mihamarabb lássák a tartalmát. A legtöbben ilyenkor feltépik, felvágják, sőt olykor a fogukkal bontják meg a dobozt, védőburkolatot, fóliát, az élelmiszerek műanyag csomagolását. De vajon helyesen teszik ezt?

   Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy tépjük, illetve ollóval, vagy késsel vágjuk-e fel a műanyag zacskókat – írta a National Geographic.

   Egy ausztrál-kínai kutatócsoport mérlegelte a mikroműanyagok keletkezésének egy speciális esetét, mégpedig szó szerint – számolt be róla az EOS földtudományi hírportál. Műanyag tárgyak felnyitásakor keletkező mikroszkopikus részecskéket mértek meg rendkívül érzékeny mérleg segítségével, hogy meghatározzák, milyen módszerű nyitás során mennyi keletkezik. Kézzel feltépés, ollóval felvágás, vagy késsel felvágás módszereit vizsgálták, vagyis azokat, amelyeket az ember a valóságban is használ például egy zacskó chips kibontásánál. Az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban közölték.
   Különböző hétköznapi műanyagtárgyak kinyitását-eldarabolását vizsgálták, mint például az ásványvizes palack kupakjának első nyitása, a csokoládé vagy chips csomagolásának felnyitása, vagy szigetelőszalag elvágása. Cheng Fang és kutatócsoportja boltban vásárolta meg a tárgyakat. A felnyitáskor keletkező szemcséket egy extrém érzékenységű kvarckristályos elektrokémiai mérleggel mérték meg, amelynek a mérőfelülete nagyjából akkora, mint a ceruza tompa vége.
   A mérések alapján egy-egy tárgy felnyitásakor 10-30 milliárdad gramm mikroműanyag volt a mérlegen, de Fang elmondta, hogy ez mindenképp rendkívüli alulbecslése a valós adatnak. A nyitás során ugyanis keletkeznek annyira apró darabok is, amelyek a levegőben lebegnek és így nem hullanak rá a mérleg felületére, s ezért nem is lehetett őket megmérni így. Úgy számították, hogy a módszerükkel csak minden kétezredik szemcsét tudták megmérni, így minden egyes nyitáskor több tízezer mikroszkopikus műanyagszemcse keletkezett.
   A tömegméréseken túl mindegyik nyitási módszert követően elektronmikroszkópos vizsgálatnak is alávetették a felnyitott csomagolásokat, hogy a felület sérüléseit megnézzék, és a keletkező mikroszkopikus darabok alakját is megvizsgálják.
   A legkevesebb mikroszemcsét az átlagos élelmiszerek polietilén csomagolásának feltépése hozta létre, a legtöbb akkor keletkezett, ha késsel vágták fel a zacskót, de az ollós vágás is csak egy picivel volt kevésbé rossz, mint a késes. Fang azzal magyarázta a különbséget, hogy egy késsel, főleg, ha nem borotvaéles, voltaképp szeleteket szaggatunk le a zacskóból. A vágás során mintegy 50 százalékkal több mikroműanyag keletkezett, mint a feltépéskor. Ugyanakkor nem minden műanyag esetére lehet igaz, hogy a feltépés a kevésbé káros nyitási módozat, ez függhet a műanyag vastagságától, merevségétől és más tulajdonságaitól is – olvasható az Ng.hu oldalon.